Idegeink táplálói
A B –vitaminok szolgáltatják testsejtjeinknek az energiát, ők indítják be a zsír és a fehérjék anyagcseréjét.
A különféle B – vitaminokban sok a közös vonás, ezért szokták B-vitamin – komplexumként emlegetni őket. Általában ugyanazokból a táplálékforrásból erednek, és olyan szorosan működnek együtt, mint egy nagycsalád tagjai, vagy egy gyár kollektívája. Mindegyikük oldódik vízben, ami azt jelenti, hogy a vér és a vizelet gyorsan kimossa, és így sűrűn kell pótolni őket. Az alaposan megrágott és nyállal jól összekevert ételből jobb hatásokkal szívódik fel. A B-vitaminok sohasem fordulnak elő izolálva a természetben, hanem komplexumként állandóan együtt vannak – akár egy kotkodácsoló tyúkcsapat.
Nem fordulhat elő, hogy például egyetlen egy B6 - molekula betévedne egy fejessaláta – sejt legelterjedtebb zugába anélkül, hogy összes testvérei ott ne volnának a közelében.
Ilyen módon a B – vitaminok évmilliók és évmilliárdok során együttes erővel fognak hozzá az anyagcsere fontos feladatainak végrehajtásához. Ebből következően nincs sok értelme annak, hogy a gyógyszertárban beszerezzük, mondjuk a B3 – vitamint, és azzal próbáljuk kúrálni valami bajunkat. Ha nincs jelen az összes többi B – vitamin, akkor a magára maradt B3 meg sem próbál hatékonnyá válni. Ha azonban együtt van a teljes csapat, valóságos egészségforradalmat hajt végre a szervezetben. Az idegeken kívül elsősorban az izmok, az emésztőszervek, a bőr, a haj, a szem, a száj, és a máj látja hasznát.
Sajnos szinte mindnyájan súlyos B-vitamin-hiányban szenvedünk. Ez azzal függ össze, hogy a B-vitaminok kedvenc tartózkodási helyei a gabonacsírák, maghéjak, a rizs és a melasz, mi pedig a finomítás során ezeket eltávolítjuk, és az állatokat etetjük velük. Így lesz az értékes természetes rizsből fényezett, „üres” rizs és remek gabonáinkból fehér liszt, amelyben, akár a finomított fehér cukorban, gyakorlatilag már semmiféle tápanyag sincs.
A következmény: egy sor hiányjelenség, a korai őszüléstől a kopaszodáson keresztül a depresszióig, a székrekedéstől a veszélyesen magas koleszterinszintig. a B-vitaminoknak olyan alapvető szerepük van az anyagcserénkben, hogy elmondhatjuk: az ő hiányuk állhat minden elképzelhető panasz és betegség hátterében.
B1 vitamin
Életöröm B1-vitaminnal
Az ideggyógyászoknak gyakran feltűnik, hogy a hozzájuk forduló betegek vérében alig található tiamin. Valószínű, hogy legtöbbjük vérében már évek óta túlságosan kevés volt ebből a rendkívül fontos idegvitaminból. Mindegyiküknél már a kezdetben megjelentek a panaszok: először az állandó, kínzó fáradtság, ingerlékenység, étvágytalanság, feledékenység, dekoncentráltság. Utána következtek az alvászavarok, kedvtelenség – és az első komoly figyelmeztető jelek: bizsergő, szurkáló érzés az alsó végtagokban, szívdobogás, zavart állapotok.
Gyakori, hogy az orvos nem diagnosztizálja a kiváltó okot. A beteg megveszi a gyógyszertárban az előírt cseppeket és pirulákat, és azok megszüntetik ugyan a tüneteket – de csak ideig –óráig. „Menj már el egy idegorvoshoz!” – hangzik el előbb – utóbb a jóindulatú tanács.
Sok ilyen esetben a tiamin azonnal segíthet: erre az idegvitaminra áhítoznak kétségbeesetten az idegsejtek. Különösen a búzacsírában, korpában, sörélesztőben, melaszban, általában minden bőségesen tiamin. A bélben rendkívül gyorsan felszívódik, és onnan a vér azonnal továbbítja a májhoz, ahol a mangán nyomelemmel és bizonyos proteinokkal együtt enzimeket képez.
Az ilyen enzimek milliárdjai és billiói éjjel – nappal, összehangolt munkában, glükózzá alakítják a táplálék szénhidrátjait. Az agy – és az idegsejtek kényesebbek, mint bármelyik más testsejt, amely a zsírt és a fehérjét is energiává tudja változtatni. Az előbbiek kizárólag glükózt fogadnak be, a zsírmolekulákat be sem engedik a sejtek belsejébe.
Ha az idegsejtek nem jutnak állandóan megfelelő adag glükózhoz, felőrlődnek abban az erőfeszítésben, hogy nagyobb felületen érintkezhessenek további arteriolákkal, a legparányibb véredényekkel, amelyekből táplálékot szívhatnak. Ugyanaz történik velük, mint a pajzsmiriggyel, amely golyvává fúvódik fel, ha nem jut hormontermelésre elegendő jódhoz.
Végzetes hatású lehet, hogy a glükóz felhasználás a megnagyobbodott idegsejtekben akár 60 százalékra csökkenhet. Az idegsejt védőrétege, az úgynevezett mielinréteg kitágul, elveszti természetes sűrűségét és viszkozitását, azt a pontosan meghatározott nedvességi fokot, amelyre a benne lévő koleszterinek, foszfor – és fehérjeanyagoknak feltétlenül szükségük van.
És akkor itt maradnak a „csupasz”, sebezhető idegek, amikor az ember egyetlen szótól már a plafonig ugrik, semmiben nem leli örömét, és reggel, a felkeléskor azt sem tudja, hogyan fogja kibírni ezt a napot.
Hogyan jut a vérbe a B1 vitamin?
Ez a vitamin a tápanyagok rövidtávfutója, amikor az a feladata, hogy a vérbe és a sejtekbe kell eljutnia. A szénhidrátok a gyomorban és a belekben elsőként emésztődnek meg, ezért a vitaminok, mondjuk a gabonafélékből, igen gyorsan kiszabadulnak.
A tiamin molekula azonban roppant sérülékeny. Elpusztítja a tárolás, a hőség, de a fagyasztás is, továbbá egy enzim, amelyet a nyers hal, az osztriga és némelyik kagyló tartalmaz. A nikotin, az alkohol és a cukorfogyasztás is a tiamin pusztulását okozza.
A paraj a mélyhűtésben elveszíti tiamin tartalmának a felét. Még rosszabbul áll a dolog a főzéssel. Az élelmiszerek, aszerint, hogy mennyi ideig főnek, tiamin tartalmuk 70 százalékát is elveszíthetik. A kenyér pirításánál egy percen belül elhal a tiamin molekulák 30 százaléka. A borban vagy a teában található tannin, ez a természetes növényi cserzőanyag, oxidálhatja a vitamint.
A nyugati országokban jobban szeretik az emberek a fehér kenyeret, mint a teljes őrlésű gabonából sütöttet, a főtt tésztát, mint a burgonyát vagy más hasznos élelmet. Lehet tehát, hogy már a gyerekeink is tiaminhiányban szenvednek, és sokan lemaradnak a tanulásban. Fontos volna, hogy minden ember eleget fogyasztana az értékes idegvitaminból. A tiamint csak úgy lehet tartalékolni, ha enzimekhez kötődik. Ha tehát a napi élelemmel nem jutunk a szükséges 1,0-1,5 milligramm vitaminhoz, hamarosan „táncolnak az idegeink”.
Ez főként azokra a nőkre érvényes, akik mindenáron meg akarják őrizni vagy vissza akarják szerezni a karcsúságukat. „Elegendő tiaminhoz persze csak úgy juthatunk, ha eszünk” – mondotta dr. Robert E. Keith, az alabamai (USA) Auburn kalóriaszegény diéták szinte mindig ideges és egyéb tüneteket okoznak. Sok fogyni akaró nő rátér a salátaevésre, de abban nem sok a tiamin.” Dr. Keith véleménye szerint éppen a diétázóknak fontos a teljes értékű táplálék, például a teljes értékű gabonaőrlemények fogyasztása.
Hogyan hat a B1-vitamin?
Aki arra vágyik, hogy belátható időn belül több öröme legyen az életben, gondoljon a tiaminra. Ez a vitamin ugyanis egyenesen azokat a sejteket célozza meg a vérben, amelyek nagy mennyiségben használnak szénhidrátokat, ilyenek pedig elsősorban az idegsejtek. A tiamin a sejtben jóformán meg sem pihen, azonnal a kolin B-vitamin molekuláinak a segítségére siet, nehogy azok idő előtt leépüljenek. Fontos ez számunkra, mert a kolin oldja a feszültséget, és gondoskodik a szellemi frissességről. A kolin táplálja ugyanis az idegsejtek védelmére szolgáló mielinréteget, ugyanakkor egyik elmét alkotja az acetilkolin idegigazgató szernek, amely fiatalon tartja 100 milliárd agysejtünket, és ezzel öregkorunkig biztosítja koncentrálóképességünket, optimizmusunkat és emlékezőtehetségünket.
A tiamin, illetve a kolin hiánya következtében tömegesen halnak el agyunkban az úgynevezett kolinerg neuronok. Erre aztán a gondolatok csak üggyel – bajjal haladnak sejtről sejtre, és ember már nem bír egy telefonszámot sem megjegyezni. Súlyosabb lesz a helyzet, ha továbbra is fennáll a tiamin hiány. Az agyban az elhalt sejteknek valóságos telepei tapadnak össze úgynevezett amiloidokká, koleszterin és fehérjesalakká – és ekkor már fenyeget a rettegett Alzheimer-kór veszélye.
A tiamin hiány következtében egész sejttelepek halnak el; az ember feledékeny lesz, nem tud jól koncentrálni. Sok kutató szerint ez a hiány erősen megnöveli a rettegett Alzheimer – kór veszélyét.
Hogyan jutunk elegendő tiaminhoz?
A napi tiamin szükségletünk 1000 felhasznált kalóriánként ½ milligramm. Ennek alapján nőknek napi 1,0 – 1,1 milligrammra van szükségük, terhességük idején 1,5 milligramm, a szoptatás alatt 1,6 milligrammra. A férfiak a felhasznált kalóriának megfelelően napi 1,2 – 1,5 milligramm tiamint igényelnek. A sportolóknak, ugyancsak a kalória felhasználás arányában, ennél több tiaminra lehet szükségük.
Forrásai: Amerikai mogyoró, élesztő, hántolatlan rizs, gabona magvak, korpa, tej, zabliszt, zöldségfélék. A sovány disznóhúsban van legtöbb belőle.
Hatásai: Jelentős szerepet játszik a szénhidrát–anyagcserében, pontosabban az ahhoz szükséges enzimek működésébe. A simaizmok normális tónusának fenntartásához, az izmok és az idegrendszerek zavartalan működéséhez szükséges.
Szívbetegeknél a tiamin adagolás fokozhatja a szívösszehúzódás erejét, ezért hasznos lehet.
Enyhe vízhajtó.
Hiánya következtében kialakulhat: Beriberi, koncentrációs nehézség, ideggyöngeség, fáradékonyság, étvágytalanság, szívritmuszavarok, székrekedés, nehézlégzés, depresszió, alvászavarok, zsibbadás karban és lábszárban.
egy gramm teljes őrlésű gabona 3,5 mikrogramm tiamint tartalmaz, míg a fehér liszt csak nyomorúságos 0,8 mikrogrammot. Ez az arány érvényes minden más B –vitaminra is. Az emberi anyagcsere viszont, fejlődéstörténetünk évmilliói során, teljes értékű gabonára „programozódott be”, sejtjeink és tápanyagszükségleteink. Aki pedig szívesen fogyaszt cukrot , édességet, édes italokat, az a cukrok lebontásánál feláldozza utolsó szegényes B-vitamin – tartalékait is. Ráadásul a cukor károsítja a bélflórát, és így a bélbaktériumok sem képesek önállóan B – vitamint termelni. Az alkohol és a mértéktelen kávé- vagy teafogyasztás is felfalja a B – vitaminokat a szervezetben.
A modern vitaminkutatás különbséget tesz a B-vitaminoknál egyrészt a B6 , B12, folsav é s para – amino - benzoesav (PABA), másrészt az olyan B – vitaminok között, amelyek az intermediális anyagcserében működnek. Ez az anyagcserének az a szakasza, amely a táplálék felvétele és az első kémiai reakciók után lép munkába, és mindaddig dolgozik, amíg tápanyag, így a fehérje, a nyomelemek, a szénhidrátok stb. feldolgozása be nem fejeződött, és csak a végtermékek, a húgyanyag, a víz, az ammóniák stb. maradt meg, amivel szervezetünk már nem tud mit kezdeni. Ez utóbbi B – vitaminok a tiamin (B1), a niacin (B3), a pantoténsav (B5),a biotin, a kolin és az inozit.
Minek használ a B1 vitamin?
Idegek, szénhidrát – anyagcsere, sejtenergia, szellemi frissesség, étvágy, szívműködés, gyomorsav, emésztés, sebgyógyulás.
„Szellemi vitaminkén” ismerik, mert kedvező a hatása az idegrendszerre és a szellemi teljesítményre.
Mérsékelheti a kar és láb zsibbadását, bizsergését, amely cukorbetegség szövődményeként, illetve más, az idegrendszert kárósító betegségeknél következik be.
Pantoténsavval vagy kolinnal együtt alkalmazva javíthatja az emésztést, enyhítve az emésztőrendszer panaszait. Akiknek az anyagcseréjéhez többletadag tiaminra van szüksége, ne vitamint vegyen a gyógyszertárban, hanem inkább sörélesztőt, mert így a tiamin mellett minden más B-vitaminhoz is hozzájut, méghozzá koncentráltan.
Mire kell ügyelni?
Lényegesen nagyobb a tiaminszükséglete az időskorúaknak, az olyanoknak, akik erős stresszben élnek, akár a férfiak, akár a nő, azoknak, akik sok teát vagy kávét isznak, gyakran van hasmenésük vagy lázuk.
Vízben oldódik. Fokozott szénhidrátbevitel, sportteljesítmény valamin stressz növeli a szükségletét. Ugyancsak többet igényelnek belőle a dohányzók, alkoholisták, vízhajtó vagy epilepsziaellenes gyógyszert szedők és a sok édességet fogyasztó emberek.
Nagy dózisú adagolásakor a bevitt C-vitamin mennyiségét is növelni kell.
Étkezés közben érdemes bevinni, mert savas környezetben szívódik fel jobban.
A napi mennyiséget osszuk el két különböző napszakra.
