VITAMED TŐZEGÁFONYA ÉTREND-KIEGÉSZÍTŐ KAPSZULA 60DB

Az amerikai tőzegáfonya (Vaccinium macrocarpon), vagy más néven a cranberry, Észak-Amerika keleti részén őshonos növény, melyet gyógyhatásai miatt már régóta használnak. Magyarországon egészen az 1990-es évekig ismeretlen volt, világszerte is az utóbbi évtizedekben vált egyre népszerűbbé az alternatív gyógymódok virágzásának köszönhetően.

A tőzegáfonya nyersen is fogyasztható, ám éles íze miatt inkább feldolgozott formában, pl. ivóléként, aszalványként, sűrítményként vagy gyümölcsteaként érhető el, emellett a kivonatából készülő étrend-kiegészítők széles skálája áll rendelkezésre.

A növény megjelenése, életmódja

A tőzegáfonya a hangafélék családjába tartozó, kb. 15-30 cm magasra növő, örökzöld törpecserje, amely akár 100 évig is termőképes maradhat. Nagyméretű, vöröses piros színű bogyótermései késő nyáron, augusztus és szeptember között érnek. Bőségesen terem, bogyói sokszor sárgásan foltozottak, húsa világos árnyalatú és ropogós, ízük savanykás. Élőhelye ideális esetben árnyékos helyen található, inkább a savas pH-jú, nedves, tőzeges talajt kedveli. Akár saját kertünk dísze is lehet, hiszen megfelelő gondozás mellett sötétzöld szőnyegként terülhet szét a kertben.

Az áfonya betakarítása a nagyobb területű termőföldeken két módon történhet: vagy géppel szüretelik a bogyókat, vagy egy igen látványos és egyszerű megoldással, árasztásos módszerrel jutnak hozzá az igen értékes gyümölcshöz. Ehhez az áfonyaföldet elárasztják vízzel, majd a bogyókat lehalásszák a vízfelszínről.

A tőzegáfonya fogyasztásának hagyománya régi időkre nyúlik vissza

A tőzegáfonyát Amerikában már az őslakos indiánok is ismerték és fogyasztották elsősorban táplálékként, de különféle ceremóniák kísérőjeként és gyógyászatukban is nagy szerepet kapott. A legelső áfonyaföldeket a forradalmi háborús veterán, Henry Hall telepítette 1816-ban Massachusetts-ben, ahol kifejezetten kereskedelmi céllal kezdte termeszteni az áfonyát. Kifejezetten a növény igényeihez igazított homokos ágyásokat és vízszintszabályozó rendszerrel ellátott csatornákat hozott létre, hogy minél jobb minőségű és minél nagyobb mennyiségű terméshez jusson. Az 1800-as évek végére már több mint 1 000 hektáron folyt az áfonya termesztése, a következő 100 évben pedig fokozatosan kialakult a gépiesített termesztés is. Manapság 24 000 hektáron termesztik a tőzegáfonyát az Egyesült Államok, Kanada és Chile északi területein.

Mit tartalmaz a tőzegáfonya?

A friss áfonya közel 90%-ban vizet tartalmaz, a száraz tömege pedig szénhidrátokból és rostokból áll. Előbbiek elsősorban egyszerű cukrok, például szacharóz, glükóz és fruktóz, utóbbiak közé pedig többféle oldhatatlan rost például pektin, cellulóz és hemicellulóz tartozik, amelyek szinte érintetlenül haladnak át a bélrendszeren.

Az áfonya számos vitamin és ásványi anyag gazdag forrása, különösen a C-vitaminé, amely az elsődleges antioxidáns-forrása. Megtalálható benne a mangán, a réz, a K1, valamint az E-vitamin.

Az áfonya bioaktív növényi vegyületekben és antioxidánsokban gazdag, különösen a flavonoidokban. Megtalálható ezek közül benne a:

• Kvercetin: az egyik legerőteljesebb antioxidáns vegyület, egyfajta flavonoid. Valójában az áfonya a gyümölcsök közül a legfőbb kvercentin-forrásnak tekinthető: 100 grammnyi gyümölcsben 154 milligrammnyi található belőle. Előnyös hatásai közé sorolható a koleszterinszint mérséklése, az ízületi panaszok, egyes szembetegségek, illetve az allergiás panaszok enyhítése.
• Myricetin: szintén antioxidáns vegyület, amely számos kedvező egészségi hatással járul hozzá az áfonya előnyös összetételéhez. Többek között gyulladáscsökkentő, rákellenes és vírusellenes hatásai miatt emelkedik ki a többi flavonoid közül.
• Urzolsav: az áfonya héjában koncentráltan jelenlévő triterpén vegyület. Ez az összetevő erős gyulladáscsökkentő hatású, emellett jótékonyan hat a vércukor- és a koleszterinszintre.
• A-típusú proantocianidinek: antioxidáns polifenolok, amelyeket úgy is neveznek, hogy kondenzált tanninok. Egészségügyi hatásuk a húgyúti fertőzések enyhítésében és megelőzésében érhető tetten.

100 grammnyi friss áfonya a következő tápanyagokat tartalmazza:

A tőzegáfonya hatásai

A tőzegáfonya előnyös egészségügyi hatásait elsősorban a benne található flavonoid-tartalomnak köszönheti. Ezek a vegyületek antioxidáns és antimikrobiális hatásokkal rendelkeznek, amelyek e rendkívüli gyümölcs fogyasztása esetén leginkább a szájüregi, emésztőrendszeri és húgyúti panaszok esetén bizonyultak hatásosnak. A flavonoid egy fajtája, név szerint a proantocianidin (PAC) a többi vegyület közül is kiemelkedik, mivel az áfonya ennek köszönheti kedvező hatását a húgyúti traktust érintő panaszok ellen. A PAC a húgyúti fertőzéseket leggyakrabban okozó kórokozó, az Escherichia coli (E. coli) baktérium elszaporodását képes megakadályozni a húgyutakban.

Az eddig végzett vizsgálatok többsége az áfonya húgyutak egészségére gyakorolt hatásaira összpontosított, ugyanakkor mára bebizonyosodott, hogy a növény fogyasztásának előnyei nem csupán a húgyútakra korlátozódik. A kulcsfontosságú területek közé tartoznak a szív- és érrendszeri betegségekben, a 2-es típusú cukorbetegségben észlelt előnyök, valamint a rákellenes hatások.

Az alábbi területeken már bizonyítottan pozitív hatásokkal rendelkezik:

• Segít a különféle szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében
• Antibakteriális hatású, kedvezően befolyásolja a gyulladásos folyamatok lefolyását
• Magas rosttartalmának és alacsony kalóriatartalmának köszönhetően segíthet a fogyásban
• Rendkívül magas antioxidáns illetve B3-, B5- és C-vitamin tartalmának köszönhetően segít a szabadgyökök elleni védekezésben, lassítja az öregedést
• Antibakteriális hatású, mely főként a húgyúti fertőzések kapcsán felmerülő E. Coli baktériumokkal szemben jelentős, így segíthet a nőknél jelentkező „felfázás” megelőzésében
• Elősegíti a hajnövekedést, segít a bőr és haj egészségének megőrzésében